Czita Zolinak már csak egy nyelvvizsgája hiányzik a történelem egyetemi végzettséghez. Jelzem Mede tanár úrnak is hiányzik ez, amit négy év, angol nyelvű területen eltöltött munkássága után, gombnyomásra kéne letennie vagy legalább is illendőbb lenne egy igazgatói pályázat benyújtása előtt inkább ezzel foglalkozni.
C, az igazgatói feladatok mellett nem tudja ellátni a meglévő óráit, nyilván kapóra jött, hogy Czita Zoli történelem tanár is. D, a számítástechnikai pótlék csak adható?, nem JÁR annak, akinek végzettsége van és használja is a munkája során?
Az előbb lemaradt, hogy TÖRTÉNELEMBŐL!!! 10 vagy 11-ben le kellett volna minket adnia. Az osztály viszont nagyon nem szerette volna ezt, ezért elvégzett valami tanfolyamot, képzést azt hiszem az ELTE-n, de ezt tőle kell megkérdezni. Hozta és csinálta minden órára az új dolgokat, amiket tanult, ki kellett próbálnia. Izgalmas óráink és délutáni programjaink voltak a házi feladatainak köszönhetően.
Czita Zoli szerintem abszolutóriummal rendelkezik töriből. Ezzel taníthat, csak nem érettségiztethet. Abban a pillanatban, amint a nyelvvizsga papírját bemutatja az egyetemnek, kiadják a részére a diplomát.
Nem tudom, hogy Czita Zoltánnak egyetemi diplomája van-e történelemből! Informatikából van! Itt nem az a kérdés, hogy ő mit tett. Hanem hogy tesz-e valamit a fenntartó megkérdezése nélkül? Ha minden kérdéssel a fenntartóhoz fordul, akkor nincs szükség igazgatóra. Minek? Egy titkárnő is tud telefonálni, kérdezni és elmondani mit kell csinálni!
Ezt is tisztázzuk Zolival, a pályázata mellékleteként nincs ott a történelem szakra vonatkozó egyetemi diploma, a főiskolai van ott. Mede itt arra utalhat, hogy a jogszabály szerint 11. és 12. osztályokban már csak arra a tantárgyra vonatkozó egyetemi diplomával lehet csak tanítani.
Azzal senki nem törődött, hogy a gyerekeket és az osztályokat hogyan érintette a tanév közbeni hirtelen tanárváltás! Nem mondanám megfontolt, szakmai döntésnek! Törvénytelenül pedig nem engedhet meg semmit senkinek!
Szerintem ez az egyik legnagyobb, a fenntartó részéről elkövetett szakmai hiba. A gyerekek érdekei az év közbeni indokolatlan tanárváltással sérültek a legjobban. Gondolom ez érdekelte legkevésbé a döntéshozókat. Nyilván M.N. is leadott osztályokat, mert az igazgatói tevékenysége mellett nem tudja teljesíteni a kötelező 22 órát. Ezért kár volt, írországi munkanélküliként a tanítási módszereinek tökéletesítésén tevékenykednie.
